Az alábbiakban azokat a kérdéseket foglaltuk össze, melyek a tőzsdei bevezetéssel és a tőzsdei forgalomban tartással kapcsolatban gyakran felmerültek. Ha kérdésére nem kapta meg a választ, küldje el a címre.

Hogyan szerezhetek több információt egy társaság részvényeinek tőzsdei bevezetéséről?

Ha több információt szeretne kapni a Tőzsdére történő bevezetésről, vegye fel a kapcsolatot a Kibocsátói és Tagi Igazgatósággal telefonon (+36-1-4296733) vagy e-mailen ().

Mennyi idő alatt bírálja el a Tőzsde a bevezetési kérelmet?

A tőzsdei előírások szerint a bevezetési kérelem elbírálásának a beadást követő 30 napon belül meg kell valósulnia (ez az időtartam az esetleges hiánypótlások idejével meghosszabbodhat). A gyakorlatban a bevezetési kérelem elbírálása általában a beadást követő egy-két héten belül megtörténik.

Van-e a bevezetési folyamatot megkönnyítő adatlap?

A tőzsdei bevezetési kérelem elkészítésének támogatására a BÉT elkészített egy adatlapot, amelynek beadása nem kötelező, azonban jelentős segítséget nyújthat a kibocsátó számára a bevezetési kérelem beadásakor. 

Mi a különbség az „A” vagy „B” kategóriába történő bevezetés között?

A Tőzsde a lehető legegyszerűbb módon kívánja biztosítani a tőzsdei bevezetés lehetőségét, ezért a "B" kategória esetében a bevezetés feltételei gyakorlatilag megegyeznek a Tpt-ben meghatározott, szabályozott piacra való bevezetés törvényi feltételeivel. A Részvények "A" ketegóriájában a Tőzsde viszont az általános feltételektől eltérően a bevezetendő sorozat nagyságához (árfolyamértéken számított összérték), a tulajdonosi köréhez (közkézhányad, tulajdonosok száma), valamint a társaság működési időtartamához kapcsolódó követelményeket is felállított. Az "A" kategóriába a likvidebb, és szélesebb befektetői körrel rendelkező társaságok részvénysorozatai tartoznak. A Tőzsde meghatározott mutatók szerint félévente felülvizsgálja az „A” kategóriába tartozó értékpapírok kategória besorolását.

Mekkora méretűnek kell lennie a társaságnak, hogy bevezethető legyen a BÉT-re?

A részvények bevezetése két kategóriába történhet meg. A „B” kategóriában nincs megkötés a cégméretre vonatkozóan, míg az „A” kategóriába történő kérelmezés esetén a bevezetésre kerülő értékpapír-sorozat piaci értékének meg kell haladnia a 2,5 milliárd forintot.

Vannak-e a társaság üzleti tevékenységére, pénzügyi eredményére vonatkozó bevezetési követelmények?

Nincsenek.

 Külföldi társaságok milyen kategóriába kérelmezhetik a bevezetést?

Külföldi társaságok esetében nincs eltérő kategória rendszer, szintén az „A” vagy „B” kategóriába kérelmezhetik a részvényeik bevezetését.

Lehet-e külföldi pénznemben is kereskedni egy társaság részvényeivel?

Igen, a kereskedési és elszámolási rendszer lehetőséget ad az euróban történő kereskedésre is.

Ki hozza meg a döntést a tőzsdei bevezetésről?

A BÉT Kibocsátói és Tagi Igazgatósága tekinti át és értékeli a bevezetési kérelmet, a bevezetésre vonatkozó döntést pedig a Tőzsde vezérigazgatója hozza meg.

A Társaság tulajdonosaként a tőzsdei bevezetést követően van valamilyen korlátozás a részvényeim értékesíthetőségére vonatkozóan?

A BÉT általános bevezetési szabályai nem tartalmaznak ilyen megkötéseket.

Mit jelent a feltételes bevezetés?

Ha a kérelmező a kereskedés megkezdésének feltételeit nem tudja teljeskörűen teljesíteni, akkor az értékpapírok bevezetésre kerülnek a BÉT-re, azaz felkerülnek a terméklistára. A kereskedés azonban csak bizonyos feltételek teljesítését követően kezdődhet meg – ezek a feltételek különböző dokumentumok benyújtásával teljesíthetőek. A feltételek teljesítésére a kérelmezőnek 60 nap áll rendelkezésére. Nem teljesítés esetén a Tőzsde vezérigazgatója határozattal dönt az elutasításról, és az adott értékpapírt törli a terméklistáról.

Milyen költségei vannak a Tőzsde felé a részvénybevezetésnek, és a tőzsdei jelenlétnek?

Részvénysorozatok bevezetése esetén a Tőzsde nem számít fel bevezetési díjat. Az éves forgalomban tartás díja a bevezetett értékpapír sorozat nagyságától függően változik (min. 1.250.000 Ft – max. 12.650.000 Ft). A forgalombantartási díjat negyedéves bontásban, utólagosan kell megfizetni, de a bevezetés évében az első két negyedév vonatkozásában az értékpapír-kibocsátó mentesül a díjfizetés alól. A tőzsdei jelenléthez kapcsolódó további díj a Tőzsde honlapján történő közzétételért fizetendő díj, ennek havonta kiszámlázott összege a társasági bejelentések számától és jellegétől függ, nagysága az eddigi tapasztalatok alapján évi 10.000 Ft és 1.200.000 Ft között alakul.

Kell-e módosítani a társaság alapszabályát a tőzsdei bevezetés miatt?

Bár a Tőzsde szabályai konkrétan nem fogalmaznak meg a részvénykibocsátók alapszabályával kapcsolatban tartalmi elvárásokat – így a bevezetéshez nem szükséges az alapszabály módosítása –, a tőzsdei jelenlét a magyar társaságok esetében megköveteli azt, hogy ”tőzsdeképes” legyen az alapszabályuk. A Tőzsde előírásai szerint minden tőzsdei kibocsátó az ex-kupon nap előtt két tőzsdenappal köteles nyilvánosságra hozni az osztalék mértékét, továbbá az ex‑kupon nap legkorábban az osztalék mértékét megállapító közgyűlést követő harmadik tőzsdenap lehet. (Ex-kupon napnak azt a napot tekintjük, amikor először lehet osztalékszelvény nélkül kereskedni a részvényekkel.) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) hatálya alá eső – tehát a magyar székhelyű – társaságok alapszabályának mindenképpen tartalmaznia kell bizonyos rendelkezéseket ahhoz, hogy a fenti működést biztosítani tudják. Ennek érdekében az alapszabályban a Gt. előírásaitól eltérően kell rendelkezni az alábbi törvényi pontok tekintetében: 220.§(1); 227.§.

Hogyan határozzák meg az értékpapírokat jelző ticker kódot?

A kérelmező kérheti, hogy milyen karakter-sorozat jelölje értékpapírjait a Tőzsde kereskedési rendszerében (ez az ún. ticker kód), és a Tőzsde törekszik arra, hogy eleget tegyen ennek a kérésnek. A ticker kód egy 12 karakter hosszú egyedi alfanumerikus kód (különleges és ékezetes karakterek nem szerepelhetnek benne). A Tőzsde olyan ticker kód használatát támogatja, mely egyértelműen utal az értékpapír-kibocsátóra és / vagy az értékpapírra.