Tőzsdei ügyletkötéstől az áruszállításig
Egy kukorica termesztésével foglalkozó magángazda már terménye elvetése előtt
a kora tavaszi hónapokban a Tőzsde jegyzései alapján képet kaphat késő ősszel
betakarítandó terményének várható áráról, és a kívánt árszinten eladhatja azt.
A termelő azt tervezi, hogy 200 tonnányi kukoricáját novemberi szállításra 20.000
Ft/t áron értékesíti.
Március hónap folyamán a novemberi határidő jegyzése ezen árszint közelében mozog
a BÉT- en, ezért ezen az áron eladási pozíciót kíván létrehozni a határidős gabonapiacon.
|
A tőzsdei ügylet megkötése
|
|
Ehhez kapcsolatba kell lépnie egy tőzsdei kereskedő céggel, amellyel megbízási
szerződés kell kötnie.
|
|
Ezt követően a magángazda telefonon, vagy más módon fölveszi a kapcsolatot a
tőzsdei kereskedő céggel, ahol az aznapi kereskedésre, vagy visszavonásig érvényes
eladási megbízást vesznek fel tőle 1 kontraktusra, (1 kontraktus = 100 tonna termény)
20.000 Ft/t árszinten (limitár).
|
|
Az ajánlatot a tőzsdei kereskedő cégnél regisztrálják, majd , a cég alkuszához
kerül, aki a kereskedési rendszerbe fölviszi a megadott paraméterek alapján az
ajánlatot, megköti az üzletet. Amennyiben az adott napon a megadott árszinten
nem sikerült teljesíteni a megbízást, lehetőség van az ajánlati ár módosítására,
vagy egy későbbi időpontban történő végrehajtásra.
|
|
A megkötött üzletet a KELER is regisztrálja, valamint visszaigazolja. Ezt követően
a tőzsdei kereskedő is megküldi a gazdának megkötött ügyletről a megerősítést,
majd a nyitott pozíció pénzügyi helyzetéről folyamatosan tájékoztatja a megbízót.
|
|
A pénzügyi fedezetek biztosítása
|
|
A megbízónak ezek után teljesítenie kell a tőzsdei kereskedő cég közreműködésével
az elszámolóház felé a pénzügyi fedezetek teljesítésére vonatkozó követelményeket.
Az alapletét elhelyezése történhet állampapírban is.
|
|
A tőzsde minden kereskedési nap végeztével elszámoló árat állapít meg minden
nyitott határidőre, így a példában szereplő novemberi lejáratú takarmánykukoricára
is. A megbízó által létesített eladási pozíciót az elszámolóház minden kereskedés
után ezen elszámoló árhoz igazítja pénzügyileg (ha a kötési ár magasabb volt,
mint az elszámoló ár, árfolyam nyereséget ír jóvá, ha az eladási ár alacsonyabb
volt az elszámoló árnál, árfolyamveszteségként árfolyam-különbözetet kér be a
megbízótól).
Az így elszámolt nyereséget/veszteséget az elszámolóház az ún. árfolyam-különbözeti
számlán tartja nyilván.
Ezt az árfolyam-különbözeti számlát a megbízó kizárólag készpénzben finanszírozhatja.
Ha az idő múlásával a kukorica árak esnek, az eladónak biztosítékot jelentenek
a tőzsdei jegyzések, melyek a fizikai piac áraival korrelálva szintén lefelé fognak
elmozdulni. Tehát a fizikai piacon elszenvedett veszteségét a határidős piacon
megnyert nyeresége fogja kompenzálni, megóvva a termelőt egy esetlegesen jelentkező
nagymértékű veszteségtől.
|
|
A tőzsdei pozíció zárása/delivery
|
|
A határidő közeledtével a megbízó kétféle megoldást választhat pozíciójának lezárására.
A hedge szempontjából célravezetőbb megoldás a pozíció lejárat előtti likvidálása,
ami ugyanolyan mennyiségre és határidőre szóló, de ellentétes irányú pozíció létesítésével
lehet megoldani.
Ekkor a pozíció zárásával gyakorlatilag csak készpénzes elszámolással történik
a pozíció zárása, és az itt képződött nyereség vagy veszteség egyenlíti ki a fizikai
piacon fellépő veszteséget vagy nyereséget. A pozíció zárásával egy időben a megbízó
az alapletétként bekért összeget automatikusan szintén visszakapja az elszámolóháztól.
|
|
A pozíció zárásának másik, kevésbé elterjedt módja a fizikai szállítás. Az elszámolóház
ugyanis a lejáratkor (október utolsó tőzsdenapja) a még nyitott pozíciókat összerendeli
és az eladási pozícióval rendelkező magángazdának ebben az esetben fizikailag
szállítania kell.
|
A hedge üzlettel a termelő végső soron azt a kockázatot küszöbölte ki, hogy ha
az árak drasztikusan estek volna, az értékesítési ár esetleg önköltségeit sem
fedezi. A határidős eladással viszont sikerült árfolyamkockázatától megszabadulnia.
A vásárlói oldal (malmok, takarmánykeverők, feldolgozók stb.) számára pedig a
költségminimalizálás lehetőségét biztosítja a határidős árupiac azáltal, hogy
ezek a gazdasági szereplők időben előre rögzíteni tudják egy adott áru vételárát.
A felhasználó akkor vásárol határidős kontraktust a tőzsdén, amikor a jegyzés
által elérhető vételár számára elfogadható profitot biztosít, vagyis elég alacsony
az ár. Ezzel stabilizálja a nyereségét, és ezt már egy váratlan áremelkedés sem
tudja lényegesen befolyásolni.
