A határidős kereskedésben is talán a legfontosabb kérdés, hogy milyen áron születnek az üzletek, illetve a határidős piacon lévő árak hogyan viszonyulnak az azonnali piaci árakhoz. Amennyiben valaki figyelemmel kíséri bármely részvény azonnali piaci áralakulását és határidős piaci áralakulását, akkor láthatja, hogy a két ár mindig eltér egymástól, de a két ár mozgásának iránya nagyon hasonló.

A BUX index értékének és a BUX 2007 decemberi határidős árának alakulása

A szoros kapcsolat törvényszerű, mert elméletben a határidős árat az azonnali árból lehet egy egyértelmű algoritmussal származtatni. A határidős árat alapvetően az alaptermék azonnali ára, a lejáratig hátralévő idő és az aktuális kamatszint hármasa határozza meg. Minél messzebb vagyunk a lejárattól, annál nagyobb az eltérés a határidős és az azonnali ár között, és a lejárathoz közeledve a különbség egyre kisebb. A lejárat időpontjában pedig elméletben a határidős ár az azonnali ár megegyezik.

Természetesen a határidős ár és az azonnali ár között nem lineáris a kapcsolat, ezért nem egyenes, hanem egy hektikusan ingadozó, de alapvetően csökkenő vonal látható az előbbi ábrán. Az ingadozást egyrészt a kamatszint változékonysága, másrészt a kereslet és kínálat erősödése, gyengülése okozza.

Egy instrumentum elméleti határidős ára a mögöttes termék azonnali áránál a lejáratig elérhető kockázatmentes hozam összegével nagyobb (kockázatmentes kamatnak tekinthatő az állampapírok hozama). Mindez azt is jelenti, hogy elméletben a határidős ár mindig magasabb, mint az azonnali ár.

Elméletben az arbitrazsőrök tevékenysége nyomán az elméleti ártól való eltérésnek gyorsan ki kell egyenlítődnie (például ha a határidős piaci kamattartalom meghaladja a kockázatmentes kamatlábat, akkor az arbitrazsőr az alapterméket az azonnali piacon megvéve, valamint a határidős piacon eladva kihasználja azt, hogy az aktuális kockázatmentes kamatlábnál magasabb hozamra tud (kockázat nélkül) szert tenni. E tevékenysége nyomán a határidős piaci kamattartalom elvileg visszatér a reális szintre, a gyakorlatban azonban ez nem mindig történik meg. Ennek oka általában az, hogy a piac forgalma nem elegendő ahhoz, hogy az arbitrazsőrök kihasználhasság a piaci anomáliákat. A reális ártól való eltérés emiatt akár tartósan is fennmaradhat.