Az I. világháború Európa számos országához hasonlóan Magyarországon is a tőzsde
bezárását hozta 1914. július 27-én, ám ez a kereskedésnek nem vethetett gátat.
Az alkuszok a háború alatt is folytatták az üzletelést, a részvényárak pedig 1914-től
masszív emelkedést mutattak. 1918-ban már 7,2 millió papír cserélt gazdát.
A világháborút követően kialakuló vágtató inflációs környezet rendkívüli magasságokba
emelte a tőzsdei forgalmat, amelynek csak az új pénznem, a pengő 1925-ös bevezetése
vetett véget. Az 1929. októberi New York-i tőzsdekrach előtt egy rövid periódustól
eltekintve a magyar tőzsde pangott. 1931. július 14-én a BÁÉT-et ismét bezárták
az előző nap elrendelt német bankzárlat és a kontinens bankjainak többségére kiterjedő
pénzügyi összeomlás miatt. A hivatalos forgalom csak 1932 áprilisában indult meg,
először a kötvények, majd a 18 legnagyobb forgalmú részvény kereskedésével. A
fellendülés csak a válságból való kilábalás után, 1934-ben kezdődött meg, majd
1936-ban tetőzött.
Magyarország második világháborús hadba lépése a tőzsdén soha nem látott mértékű
hosszt indított el, különösen a nehézipari, hadiipari papírok kurzusa emelkedett
több száz százalékkal. 1942-ben a kormány megszigorította a BÁÉT alapszabályát,
megtiltotta a részvények magánforgalmát, bejelentési kötelezettséget írt elő a
részvényportfoliókra és maximálta a napi árfolyam-elmozdulást. A tőzsde azonban
egészen Budapest ostromának kezdetéig, 1944. december közepéig működhetett.
A II. világháborút követő hiperinfláció idején élénk magánforgalom, valóságos
valuta- és aranytőzsdei kereskedés zajlott, részben a romos tőzsdeépületben, részben
pedig a környező kávéházakban. A tőzsdét hivatalosan 1946 augusztusában, a forint
augusztus 1-jei bevezetésékor nyitották meg ismét. Mivel a korábban kibocsátott,
koronában és pengőben jegyzett kötvényekre senki sem teljesített kifizetéseket,
a részvénytársaságok pedig a háborús veszteségek miatt nem fizettek osztalékot,
az árfolyamok rendületlenül estek. Végül két hónappal a magyar ipar nagyobbik
részét érintő államosítás után, 1948. május 25-én a kormány hivatalosan is feloszlatta
a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét, annak a Szabadság téri épületben megtestesülő
vagyonát pedig állami tulajdonba vette.
Forrás: Tőzsde születik
Szerzők: Korányi G. Tamás - Szeles Nóra
Szerkesztő: Korányi G. Tamás
Budapest, 2005.
Eseménynaptár a kezdetektől napjainkig
A BÉT rövid története
1864-1914: Tőzsde születik
1990-től napjainkig: Újjászületés
A BÉT jelenlegi és korábbi vezetői
