A Budapesti Értéktőzsde történetének első hivatalos mérföldköve az 1989 októberében
hozott kormánydöntés, amely zöld jelzést adott az értékpapírtörvény elkészítésének.
A törvényjavaslat 1990 januárjában került a parlament elé és március 1-jével lépett
érvénybe. A hatálybalépéssel egyidejűleg tűzték ki június 21-ére a Budapesti Értéktőzsde
alakuló közgyűlését, amely eredményeként még aznap, 1990. június 21-én újra megnyitotta
kapuit a Tőzsde. A 41 alapító taggal és egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal
sui generis (önálló jogi személy) szervezetként létrejött Budapesti Értéktőzsde
életében meghatározó szerepet játszott az alapítással egy időben kezdődött magyarországi
privatizáció. Bár a nagyobb állami cégek értékesítése gyakran stratégiai befektetők
bevonása révén történt, különösen a kilencvenes évek elején számos vezető magyar
társaság (így például az IBUSZ, a Skála-Coop, a MOL, OTP, Matáv (ma Magyar Telekom)
a Domus, a Globus, a Richter Gedeon) magánosításában játszott a tőzsde jelentős
szerepet.
Az évek során a BÉT működési feltételei, szervezete, funkciója is sokat változott.
Az első kereskedési terem a Váci utcai Trade Centerben volt, ezt követően 1992-ben
került át a Tőzsde az V. kerületi, Deák Ferenc utcai 5. szám alatti patinás épületbe,
ahol tizenöt évig zajlott a kereskedés. 2007 márciusában a BÉT 1990-es újraalapítása
óta harmadik székhelyére költözött, az Andrássy úti, egykori Herczog-palotába.
Az azonnali piacot tekintve a tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés - részleges
elektronikus támogatással 1995-ig működött a BÉT-en. Ekkortól már az értékpapírok
kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt
egészen 1998 novemberéig, amikor az új, immáron teljes mértékben távkereskedési
rendszer, a MultiMarket Trading System-et (MMTS) bevezették. A kereskedési "csatazaj"
kevesebb mint egy évvel később, 1999 szeptemberében ült el végleg a teremben,
ugyanis ekkor indult el a határidős piac elektronikus távkereskedési platformja.
A BÉT származékos piaca 1995 óta áll a befektetők rendelkezésére, ahol határidős
és opciós kontraktusok kereskedésére van lehetőség. BUX kontraktussal a határidős
piac indulása óta, 1995. március 31. óta lehet kereskedni. A BÉT 1998 júliusában
– a világon elsők között –vezette be az egyedi részvényeken alapuló kontraktusait,
az opciós piac, a szabványosított termékek újabb köre jelent meg 2000 februárjában
és 2004. szeptember 6-án megindult a második index alapú termék, a BUMIX kontraktus
kereskedése is..
A versenyképesség megőrzése és erősítése érdekében 2002 áprilisában az új tőzsdetanács
a tizenkét év önálló jogi személy lét után a gazdasági társasági forma mellett
döntött. Két és fél hónappal később, 2002. július elsejével megalakult a Budapesti
Értéktőzsde Részvénytársaság (2006 áprilisától: Zártkörűen Működő Részvénytársaság).
A tőzsdetanács, a tőzsdetitkárság helyébe az igazgatóság, ügyvezetőség lépett.
A Tőzsde életében a 2004-es év meghatározó eseményeket hozott. Jelentős átrendeződés
zajlott a BÉT tulajdonosi szerkezetében, aminek nyomán tőkeerős osztrák bankok,
valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG vásárolta meg a
Tőzsde többségi részesedését.
A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja
révén, 2005. november 2-óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en. A Budapesti
Árutőzsde 1989-ben indult útjára, amikor is egy minimális alaptőkével rendelkező
gazdasági társaság (az Árutőzsde Kft.) a határidős ipar intézményes hátterének
megteremtésére vállalkozott Magyarországon. 1994-ben a Parlament elfogadta az
árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló törvényt. 1995. végére a BÁT a
világ legjelentősebb 35 tőzsdéje közé került. Jelentős változásokat hozott a 2002-ben
elfogadott egységes tőkepiaci törvény, amely előírásainak megfelelően a Budapesti
Árutőzsde 2003. május 20-án részvénytársasággá alakult. A tulajdonosi kör jelentős
átalakulását követően, több hónapos előkészítő munka után 2005. november 2-én
a BÁT piacait sikeresen integrálta a Budapesti Értéktőzsde Zrt., majd 2006-ban
– 17 évvel a megalakulását követően - a BÁT végelszámolással megszűnt.
A Budapesti Értéktőzsde 2010. január 14-től tagja a CEESEG AG Holdingnak, amelynek
a Budapesti Értéktőzsde mellett tagjai még a bécsi, a prágai és a ljubljanai
tőzsdék. A Tőzsdeszövetség tagjainak piacain bonyolított ügyletek a közép- és
kelet-európai régió részvényforgalmának mintegy kétharmadát teszik ki (2009. júliusi
adatok alapján). A szövetség együttesen kínál egyszerű hozzáférést négy vonzó,
hosszú távú növekedési lehetőségekkel rendelkező piachoz.
Forrás: Tőzsde születik
Szerzők: Korányi G. Tamás - Szeles Nóra
Szerkesztő: Korányi G. Tamás
Budapest, 2005.
Eseménynaptár a kezdetektől napjainkig
A BÉT rövid története
1864-1914: Tőzsde születik
1914-1948: Világháborútól világháborúig
A BÉT jelenlegi és korábbi vezetői
